Technikai információk

Technikai Információk

GARANCIÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

Nincs színárnyalat garancia sem az íjakra, sem a tartozékokra. Tehát, ha valaki a weboldalon meglát egy világosbarna íjat, akkor nem biztos, hogy az a valóságban is pont ugyanolyan színû lesz. Mivelhogy nincs két egyforma színárnyalatú természetes bõr.

A megrendelt és a legyártott íj között akár 3-5 font eltérés is lehet, fõleg erõs íjak esetében, és fõleg természetes anyagokból készült íjaknál.

Csak az általunk készített húrral használt íjra vállalunk garanciát. Ha nem az általunk készített húrral használnak egy íjat, arra megszûnik a garancia.

1. Az íj felajzása

A reflexíjaknál a felajzás az egyik sarkalatos pont. Elég sokan rosszul ajzzák fel a reflexíjakat. Három dolgot mindenképpen ki kell hangsúlyozni.

‘ Felajzáskor a markolat leges legközepét kell megtámasztani. Sem alatta sem fölötte.
‘ Felajzás után mindig be kell állítani a húrfüleket középre.
‘ Nagyon érzékeny íjaknál, mint például a TRH Laminált Török vagy a Composite Török, rossz felajzás esetén megváltozhat az íjban meglévõ asszimetria mértéke. Fontos, hogy ezt ki lehet, és ki is kell korrigálni. (lsd. a fotókat a Használat menüpontban vagy a 13. pontnál)

2. Fonterõ meghatározása, az íjak ereje

Minden íj fonterejét 28″-on mérjük be, függetlenül attól, hogy mennyi az íj maximális húzáshossza. (kivételt képeznek ez alól a Gyerek Õsi szkíta és a Gyerek szkíta íjak).
Nyilvánvaló, ha valaki tovább húzza az íjat 28″-nál, akkor az íj erõsebb lesz. (Az íjat csak olyan mértékben lehet kifeszíteni, amennyi a megengedett maximális húzáshossza.) Általában az egyes íjak erejét 25 és 120 font között bármilyenre be tudjuk állítani. Viszont néhány fontnyi eltérés elõfordulhat a megrendeléshez képest. Manapság egyébként a legtöbben 40 font körüli íjat választanak. A régi magyar, török, stb. íjak húzóereje általában 55-90 font között volt. Egy átlagos kompozit íjat többnyire 60 font erõsségben rendelnek, de elõfordul 45 fontos és 90 fontos megrendelés is. 75 fonttól nem vállalunk garanciát az íjra. (le kell mondani írásban róla)

3. TRH technológia

A TRH technológia azokra a speciális anyagokra utal, melyekbõl ezek az íjak készülnek. (6 különbözõ rétegbõl épül fel). Ezekkel az anyagokkal hasonló tulajdonság érhetõ el, mint a Composite íjakkal. A TRH technológiával készülõ íjak egyszerre lágyak kihúzáskor és gyorsak lövéskor. Ezen kívül, mivel kicsi a markolati rezgésük, nagyon pontosak. A stabilitásuk is nagyobb, mint egy egyszerû laminációval készülõ íjnak.

4. Biokompozit laminált íjak

Új technológia.
Tulajdonképpen egyesíti magában a laminált, a TRH laminált, a TRH Extra II laminált íjakat.
Bizonyos értelemben az extra III íjakat is. Ezzel a módszerrel készülõ íjak ugyanis a következõ anyagokból épülnek fel: a középsõ rétegek fából, a belsõ réteg préselt szaruból, a külsõ réteg pedig egy préselt ínlemez. Ez a két réteg modern ragasztóval van hozzáragasztva a falemezhez, és a ragasztási réteg még szálerõsítést is kap.
Ezeknek a biokompozit anyagoknak, valamint a modern technológiának és anyagoknak köszönhetõen az így készült íjak sebességben megelõzik a sima laminált íjakat. Viszont kifeszítéskor érezhetõen lágyak, nagy húzáshosszúak és rezonanciamentesek.
Az így készült íjakkal szinte olyan élmény lõni, mint egy szaruíjjal, és a külsõ megjelenésük is hasonló, csak a biokompozit íjak laposabbak. Ez az íjcsalád jelenleg a legnépszerűbb.

5. Az íj hatásfoka

Két íj minõségbeli különbségét az íjak hatásfokbeli különbsége okozza. Tehát, ha az egyik íjnak jobb a hatásfoka, mint a másiknak, akkor a jobb hatásfokú íj gyorsabban és nagyobb távolságra lövi ki a vesszõt ugyanolyan húzóerõnél, mint a rosszabb hatásfokú.
Az íjakat sebesség-lõtávolság szempontjából összehasonlítani csak azonos körülmények között lehet: a két íj húrhosszúságának közel azonosnak kell lenni. A két íj húzóerejének teljesen egyformának kell lenni. Ha például 30″-os vesszõvel lövünk a két íj összehasonlításakor, akkor 30″-on kell bemérni az íjak erejét, és ott kell egyformának lenni.
Ha lõtávolságban hasonlítjuk össze az íjakat, azt kb. 40-43#-ban tegyük, teljesen egyforma súlyú vesszõvel és ugyanaz az ember lõjön a két íjjal. (A maximális lõtávolság 150-300 méterig terjed attól függõen, hogy például 45 vagy 80 fontos íjjal lövünk. A 90 – 120 fontos íjakkal akár 300 méter fölé is lehet lõni könnyû vesszõvel.) (A maximális lõtávolság 200 és 350 méterig terjedhet, attól függõen, hogy például 45 vagy 70 fontos íjjal lövünk.) A 90 – 120 fontos íjakkal akár 400 méter fölé is lehet lõni könnyû vesszõvel.
Fontos tudni, hogy már néhány méter különbség is elég nagy hatásfokbeli különbséget jelent két íj között.
Ugyanez a helyzet a sebességmérésnél is. Néhány láb / szekundum különbség már elég nagy különbségnek számít az íjak között.

6. Laminált íj vagy tömör üvegszálas íj?

A tömör üvegszálas íjakat sokan nevezik gyantaíjaknak, de ez helytelen kifejezés. Szétszedve egy ilyen alapíjat, úgy tûnhet, hogy csak egy mûanyag lemezbõl áll, ami valamilyen mûgyantából van és meg van erõsítve néhány szál üvegszállal. Ezzel ellentétben, a legegyszerûbb gyerekíjakat is úgy készítjük, hogy különféle szálas anyagok impregnálva vannak kötõanyaggal és egy formába össze vannak tömörítve, préselve. Tehát, ezért nevezzük ezeket tömör üvegszálas íjaknak. A mi technológiánknál a gyanta csak mint ragasztóanyag van jelen. (ha például falemezeket ragasztunk össze mûgyantával, akkor ezt az íjat sem nevezné senki mûgyantaíjnak, hanem faíjnak)
Sokan azt gondolják, hogy a laminált íjak minden tekintetben jobbak, mint a tömör üvegszálas íjak, de ez nem igaz.
Nagyon sokféle íjat készítünk, többféle technológiával és sokszor ezeket a technológiákat kombináljuk egymással. A mai napig a legmegbízhatóbb íjakat alapkivitelbõl lehet készíteni. (Nem véletlen, hogy a nagy igénybevételnek kitett csigás (compound) íjak hajlós karjai is tömör üvegszálas technológiával készülnek). Ha az ár/használhatóság arányát nézzük, akkor mindenképpen figyelemreméltóak az alap típusú íjak, például az Õsi Szkíta, Középkori magyar, Magyar alap C , és az Új Magyar alap íj… stb. A laminált megoldások közül a TRH lamináció vált be legjobban, de az újabban készülõ sima laminált íjak is nagyon jók (pl. Laminált asszír, amely az egyik leggyorsabb íjunk, vagy a Laminált Magyar B íj, stb.) A laminált megoldások közül az X karbon lamináció vált be legjobban, de az újabban készülõ sima laminált íjak is nagyon jók. (Mivel extra jó minőségű üveg laminátumokat és karbon laminátumokat használunk a laminált technológiában.)

7. Hosszúíj vagy reflexíj

A mai hosszúíjakat és reflexíjakat 3-3 felé lehet csoportosítani:

A, Hosszúíjak / Longbowk
1 / L ‘ Fa Hosszúíj (klasszikus, egyenes)
2 / L ‘ Laminált Hosszúíjak (fa-üveglemez rétegelés, egyenes)
3 / L ‘ Sport Hosszúíjak (fa-üveglemez rétegelés, reflex-deflex forma, ablak, pisztolymarkolat)

1 / L

2 / L

3 / L

B, Reflexíjak / Recurve

1 / R ‘ Szaru-ín reflexíjak (composite íj)
2 / R ‘ Üvegszálas reflexíjak (fa-üveglemez rétegelés)
3 / R ‘ Sport reflexíjak (fa-üveglemez rétegelés, ablak, pisztolymarkolat)

1 / R

2 / R

3 / R

Ha egy klasszikus formájú és anyagú hosszúíjat és egy klasszikus formájú és anyagú reflexíjat hasonlítunk össze ( 1 / L ’ 1 / R), akkor a fizikai és egyéb tulajdonságait tekintve a reflexíj elég nagymértékben fölül fogja múlni a hosszúíjat. Egy természetes anyagokból készült török íj és egy üvegszálas anyagokból készült török íj között alig van észlelhetõ sebességbeli különbség, viszont egy fából készült hosszúíj és egy üvegszálas laminációval készült reflex-deflex hosszúíj között hihetetlen nagy minõségbeli különbség is lehet az utóbbi javára.
Manapság elég sok olyan hosszúíj létezik, mely közelebb áll egy reflexíjhoz, mint egy hosszúíjhoz a formáját tekintve (3 / L). Ezen kívül a mai hosszúíjak már composite megoldással készülnek, azaz üveglemez és fa van egymásra laminálva. Ebben az esetben már nincs olyan nagy különbség reflexíj és hosszúíj között, de a reflexíjak fizikailag mindenképpen jobb hatásfokú szerkezetek, mint a hosszúíjak. Nagyon fontos viszont, hogy egy sport hosszúíjat ( 3 / L) nem lehet egy kategóriában említeni egy üvegszálas reflexíjjal ( 2 / R), hanem a sport hosszúíjat ( 3 / L) csak a sport reflexíjjal (3 / R) lehet összevetni. Tehát az is igaz, hogy például egy magyar alap íjat össze lehet vetni egy üvegszál erõsítésû hosszúíjjal, ha nincs rajta ablak. Ezen kívül egy alap magyar íjat nem lehet versenyeztetni egy vadászreflex íjjal, hiszen nincs rajta sem, ablak sem pisztolymarkolat.

8. ‘Lovasíjakról’

Sokan azt gondolják, hogy a keleti reflexíjakat csak lóháton lehet használni és tévesen ‘lovasíjnak’ nevezik. Bármilyen íjjal a világon lehet lóhátról lõni vagy bármiről. Tehát, ha például egy Hun íjjal akarsz lõni, nem kell feltétlenül egy lovat is vásárolnod mellé.
A hagyományos reflexíjakat nem a ló miatt készítették ilyenre, hanem a felhasznált anyagok (szaru – fa – ín) mérete határozta meg. Attól lett akkora amekkora. Néhányan azt gondolják, hogy ha lóhátról használnak egy reflexíjat, akkor gyengébbet kell választani, mintha gyalogosan lõnének. Szerintem ez is egy nagy tévedés. Mindenkinek adva van egy optimális erõsség, amivel elbír és ez körülményektõl függetlenül így van.

9. Merev végek

A hagyományos reflexíjak között vannak hosszabbak, például a hun és a magyar, és rövidebbek, mint például a török. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kéttípusú íj alapvetõ arányait tekintve egy és ugyanaz. A formák közötti különbség a felhasznált szaruanyag különbségébõl adódott. Emiatt meg kellett változtatni az íjak szerkezeti felépítését. A török és szkíta szerû íjakban a bivaly vagy kõszáli kecskeszaru csaknem végig ér az íjban és itt a hajlós karból alakul ki a merev erõkar egy része (2/3-a).
A hun és avarszerû íjak esetében a tehénszaru csak az íj karján van, így a markolatot és az íjvégeket merevíteni kellett csont vagy szarulemezzel. Mivel ezek az íjak merevítve voltak a markolatnál és a végeknél, nagyobb méretûre kellett õket csinálni, hogy ugyanolyan húzáshosszt kiadjanak.
Tehát, egy magyar típusú íjnak nem sokkal hosszabb z íjvége, mint mondjuk egy török íjnak, mert a török íj erõkarjába bele kell számolni azt is, ami a hajlós karból negatív irányba hajlik.

10. ‘C’-betûs forma vagy elõhajtott kar?

Röviden errõl annyit lehet mondani, hogy viszonylag lágyabb anyagokból, mint például a szaru és az ín, jobban mûködik a ‘C’-betûs forma; merevebb anyagoknál, mint az üvegszál, karbonszál, a legjobb az elõhajtott karú forma egy hagyományos íj esetében.
A régi szaruíjaknál is voltak elõhajtott karú íjak, fõleg azok melyeknél elég nagy volt a markolati szög, például az avar és hun típusú íjak.

11. Versenyíj vagy hobbyíj, azaz gyorsaság vagy korhûség

A hagyományos íjaknál szerintem legalább akkora hangsúlyt kellene fektetni a korhûségre, mint a sebességre. Manapság már egyes reflexíjak vagy hosszúíjak ‘sport kivitelben’ is készülnek nemcsak korhû formában.
A korhûséget is kétfelé lehet bontani. Például, egy hosszúíj vagy egy török íj lehet teljesen korhû, azaz mind formáját, mind anyagait tekintve korhû. Ugyanakkor lehetnek részlegesen korhûk, azaz formailag hiteles, de anyagait tekintve már modern anyagokat tartalmaz. Itt fontos megjegyezni, hogy mivel egyre többen versenyeznek hagyományos íjakkal, kezd egyre nagyobb követelmény lenni a hagyományos íjaknál is a sebesség és lõpontosság. Ez az elvárás egy bizonyos szintig egészségesen hat a hagyományos íjak gyártására és fejlesztésére, de egy szint fölött már károsan és rossz irányba torzítja el a hagyományos íjakat. Ugyanis, ha valaki hagyományos íjászatra adja a fejét, akkor annak valamilyen szinten tisztelni is kell a hagyományokat.
Szerintem nagyon fontos az, hogy egyes hagyományos íjtípusok megõrizzék legalább a formai jegyeiket. Személyes véleményem; hogy legalább annyira fontos, hogy egy íj mennyire hasonlít évezredes elõdjéhez, mint az, hogy mennyi a sebessége.

12. Várakozási idõ

A legtöbb esetben nem tudjuk azonnal kiszolgálni a vevõket raktárról. Ennek két fõ oka van. Az egyik, hogy nagyon sokféle íjat készítünk különbözõ színekben és húzóerõben, és ez óriási variációs lehetõséget eredményez. Így több száz íj sem lenne elég, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelõt. A másik, hogy inkább a minõség irányába megyünk el, bár a mennyiséget is fokozatosan emeljük. A minõség javítása folyamatos kísérletezéssel jár, ami sok idõt igényel.
A vásárlóknak azt kell tiszteletben tartani, hogy ha szeretnének minõségi terméket vásárolni, melynek nagy része kézi munkával készül, akkor az idõtényezõt is figyelembe kell venni.
Tehát a megrendelt íjra várni kell legalább két-három hónapot, néha még ennél is többet, és ez egyáltalán nem számít soknak.
Mindezek ellenére azonban vannak raktáron is íjaink és a vevõk nagyrésze az éppen raktáron lévõ íjak között is megtalálja a számára megfelelõt (fõleg, ha hajlandó egy kis kompromisszumra mondjuk a szín tekintetében).

13. Az íjak méretezése

Ha valaki eredeti anyagokból (szaru – fa- ín) készít íjakat, az alapanyagok mérete behatárolja az íj lehetséges méreteit. Az íj arányait kell úgy kialakítani, hogy emberléptékû legyen. Tehát, hogy a maximális húzáshossz minimum 28-30″ legyen.
Az általam készített modern anyagú, de hagyományos jellegû íjak is úgy készültek, hogy figyelembe vettük a régi természetes alapanyagú íjak méreteit. Gondolok itt a szkíta, hun, avar … stb. íjakra.
Természetesen mivel a mai átlagmagasság nagyobb, mint az ezer évvel ezelõtti ezért az íjakat is arányosan nagyobbra méreteztük. Itt kulcsszó az arányosságon van, mivel ha egy íj méretét növeljük, akkor legtöbbször például a markolati szögét is növelni kell.
Egy másik fontos megjegyzés ezzel kapcsolatban, hogy az íjak csak annyival lettek nagyobban, amennyivel a mai kor emberei is magasabbak. Ennek ellenére, mivel az egyéni íjászstílus sokféle lehet, a legtöbb íjtípusnál kialakítottunk az átlagosnál nagyobb húzáshosszú változatokat. (pl. magyar alap íj létezik akár 32-33″ húzáshosszal is).

14. Composite íjakról

A Composite vagy extra III kifejezés azt jelenti, hogy az íj úgy készül, ahogy több ezer évvel ezelõtt, azaz szaruból-fából-inból. Ugyanis, a régi keleti reflexíjak, tehát a magyar, hun, avar, török… stb. nemcsak fából voltak, hanem a fánál sokkal rugalmasabb és szívósabb anyagokból: szarulemezbõl és ínlemezbõl. Csak az íj váza volt fa. Régen ezeket a típusokat egyszerûen szaruíjaknak nevezték.
Ezzel a technológiával foglalkozom a legrégebben, 16 éves koromban készült el az elsõ szaruíjam. Azóta szinte minden nap kísérleteztem ezekkel az íjakkal, sokat foglalkoztam velük, és rengeteget fejlõdtek. Az utóbbi években gyártott composite íjak már felveszik a versenyt a modern anyagú íjakkal.
A composite íjak nagyon érzékenyek a felajzásra (de nem érzékenyebbek, mint pl egy olimpiai versenyíj). Érdemesebb guggolva felajzani egy másik ember segítségével. (lásd a mellékelt fotót)

Ha valami miatt mégis nagyon asszimetrikussá válik az íj, akkor vissza kell állítani a megfelelõ mértékû hajlást a felajzott íjon, úgy, hogy átbillentjük az ellenkezõ irányba és úgy húzzuk vissza, ahogy a képen is látszik.

Összességében azt lehet mondani, hogy a mai napig ez a legjobb technológia a hun, magyar, török stb íjak gyártásához. Az így készült íjak gyorsak, oldalirányba stabilabbak (kevésbé csavarodnak), és kisebb a markolati rezgésük, mint a modern anyagú változataiknak. A composite íjaknál a teljes C-betûs formát az ínrétegek rárakása után érjük el. Amikor a szarulemezt ráragasztjuk a favázra, még nem olyan C-betûsek az íjak. Ennek az a következménye, hogy hosszabb felajzás után, ha levesszük a húrt, az íj kicsit megereszkedik (igazából ez az íj eredeti formája, ahogy a szarulemezt összeragasztottuk a fával), kb fél óra – 1óra múlva az ín kipiheni magát, és az íj visszanyeri C-betûs formáját.

15. Különféle íjtípusok tulajdonságai

Nagyon nehéz különbséget tenni az általam gyártott íjak között, hiszen ezek hagyományos íjak, és itt elsõsorban a korhûség a fontos. Ezért nehéz kérdés, amikor egy vásárló megkérdezi, hogy milyen íjat ajánlok neki. Ennek ellenére mégis megpróbálok néhány íjat kiemelni és leírni a tulajdonságait, elõnyeit és hátrányait.

A legnépszerûbb íjaink a mai napig a magyar alaptípusok. 2004 év végétõl más módon gyártjuk õket, és más alapanyagokból is, ezért ezek az íjak hosszabb húzáshosszúak, valamint lágyabbak lettek, és egy kicsivel gyorsabbak. Felkeményedés nélkül 31-32″-ig kihúzható (többféle méretben készülnek, így az elvárt húzáshosszt érdemes megrendelésnél megadni).

A alap íjak közül kedvelik a török alap; a középkori magyar; a G6-os avar és a római alap íjakat.A sima laminált íjakból a tatár forma vált be a legjobban.

Az x carbon és a full carbon lamninált íjaknál az L1 asszír forma és az L7 Török nagy a leggyorsabb. A biokompozit íjakból szinte mindegyik népszerű, de talán az asszír és a török és a magyar a legkeresettebb.

A forma szempontjából érdekesség, hogy a mongol íjakról sokan azt hiszik, hogy ezek a legjobbak, leggyorsabbak, mivel húrütközõsek, de ez egyáltalán nem igaz.

A HUN íj az egy feltűnően asszimetrikos szerkezet, előre kell billenteni lövés közben.

Az asszír íjak egyszerű felépítésűnek tűnnek, de formájuk miatt nagyon stabilak és eléggé gyorsak is. A Carbon és Biokompozit változatban is a legkedveltebb íj.

Az asszír íjak a formájuk miatt lövés közben elég stabilak és elég gyorsak is. Jó élmény velük lõni. Az asszír íjak közül kiemelkedik a Laminált asszír íj, mely az egyik leggyorsabb és legpontosabb íjunk. 33″-ig lágyan húzható.

16. Optimális húzáshossz

Egy átlagos magasságú embernél (180cm) a lehetséges optimális húzáshossz 28-30″.

17. Hibaszázalék

Többéves statisztikánk alapján a legyártott íjainkban nagyon kevés a meghibásodás. Az utóbbi évben a minõség olyan sokat fejlõdött, hogy bõven 1% alatt van a hiba az íjakban, tehát % – ban alig kimutatható. Ennek ellenére azért elõfordul, hogy probléma van az íjjal, de szerintem ezt tökéletesen megoldani lehetetlen. Az egyes íjtípusokat állandóan teszteljük, és ha módunkban áll, akkor az esetleges kisebb-nagyobb hibákat folyamatosan javítjuk.

18. A készítõ személyes véleménye az egyes íjfajtákról

Nagyon sokféle íjat készítünk. Nekem szinte mindegyik íjtípus tetszik. Ha mégis ki kellene valamit emelnem, akkor a szaruból – fából – ínból készült íjakat tenném az elsõ helyre. Nem azért, mert ezek a legjobb teljesítményû íjak, hanem azért mert nem rosszabbak, mint egy üvegszálas íj, viszont sokkal nagyobb tudás kellett a kifejlesztésükhöz és jóval több munkaórára van szükség az egyes íjak elkészítéséhez. Ha bárki próbált már készíteni szaruíjat, akkor megérti, hogy miért a szaruíjakat tartom az íjkészítés csúcsának.